This site uses cookies.
Some of these cookies are essential to the operation of the site,
while others help to improve your experience by providing insights into how the site is being used.
For more information, please see the ProZ.com privacy policy.
This person has a SecurePRO™ card. Because this person is not a ProZ.com Plus subscriber, to view his or her SecurePRO™ card you must be a ProZ.com Business member or Plus subscriber.
Affiliations
This person is not affiliated with any business or Blue Board record at ProZ.com.
English to Hungarian: Whistleblowing: an effective tool in the fight against corruption General field: Law/Patents Detailed field: Government / Politics
Source text - English http://www.transparency.org/publications/publications/policy_positions/pp_1_2010_whistleblowing -- English
Whistleblowing: an effective tool in the fight against corruption
Table of Contents
1. What is whistleblowing?
2. The role of whistleblowing in the fight against corruption
3. The relevance of appropriate whistleblowing legislation
4. The need for effective follow-up mechanisms in organisations
5. The demand for a shift in culture
Whistleblowing is increasingly recognised as an important tool in the prevention and detection of corruption and other malpractice. By disclosing wrongdoing in an organisation, whistleblowers can avert harm, protect human rights, help to save lives and safeguard the rule of law. The clandestine nature of corrupt behavior means that it may never come to light unless cases are reported by people who discover them in the course of their work. But reporting can come at a high price: whistleblowers often expose themselves to great personal risks in order to protect the public interest. As a result of speaking out, they may lose their jobs, dampen their career prospects, and even put their own lives at risk. To provide a safe alternative to silence, TI recommends policy and legal measures to provide:
Effective legal protection of whistleblowers against retaliation with full compensation in case of reprisals;
Adequate mechanisms in public, private and not-for-profit organizations to ensure that disclosures are properly handled and thoroughly investigated;
Public research, data collection, information and training to inform about the public benefit of whistleblowing.
1. What is whistleblowing?
Whistleblowing is the disclosure of information about perceived wrongdoing in an organisation, or the risk thereof, to individuals or entities believed to be able to effect action. The ultimate goal of whistleblowing is to protect the public interest. It achieves this by informing people or organisations that are in a position to prevent harm, to investigate or to take action against those responsible for wrongdoing. Prominent whistleblowers have revealed the cover-up of SARS and other dangerous diseases and helped to avoid environmental and health hazards in the United States and elsewhere.
Data shows that occurrences of fraud in companies often come to light thanks to whistleblowers who have been found in some studies to detect internal problems more frequently than any other actor, including regulators, auditors and the media.
Protecting one’s right to come forth with wrongdoings is closely related to protecting one’s freedom of expression and conscience. It also is based on the principles of transparency and accountability.
2. The role of whistleblowing in the fight against corruption
Corruption is a notoriously secretive activity and it is usually only those engaged in corrupt deals or those who work with them that are aware of it. Insiders are among the few people who are able to report cases of corruption (past or ongoing) and identify the risk of future wrongdoing. By helping to detect corruption cases, whistleblowers play a critical role in converting a vicious cycle of secrecy into a virtuous cycle (see figure below). Detection of corruption is a pre-condition to initiate related investigations and prosecution. However, only if corruption cases are effectively prosecuted can a culture of corruption change.
Major bribery and corruption scandals demonstrate the damage done by the failure to report wrongdoing as soon as it is discovered. Yet indifference, fear of reprisal, and misplaced loyalty as well as an overall culture of silence often deter potential witnesses and whistleblowers from speaking out.
Közérdekű bejelentés – hatékony fegyver a korrupció ellen
Tartalom
1. Mit jelent a közérdekű bejelentés?
2. A közérdekű bejelentés szerepe a korrupció elleni küzdelemben
3. A megfelelő jogi szabályozás jelentősége
4. A nyomon követés fontossága a szervezetekben
5. Kulturális változásra van szükség
A közérdekű bejelentés egyre elfogadottabbá válik, mint a korrupció, és egyéb visszaélések megelőzésének, felismerésének és jelzésének hatékony módja. Az intézményekben talált hibák felfedésével a közérdekű bejelentők elháríthatják a kárt, védhetik az emberi jogokat, életeket menthetnek és biztosíthatják a jogállamiságot. A korrupció rejtett mivolta azt jelenti, hogy ha a gyanús ügyleteket nem jelentik be azok, akik munkájuk során találkoznak velük, esetleg sohasem derül rájuk fény. A bejelentésnek azonban magas ára lehet: a bejelentő gyakran súlyos veszélynek teszi ki magát a közérdek védelméért cserében.
Megszólalása miatt elvesztheti állását, derékba törhet karrierje, és akár életével is fizethet. A hallgatás biztonságos alternatívájának kialakításához a TI javaslatokat tesz a szabályozás és törvényalkotás elősegítése céljából. Az alábbi feltételek garantálása a cél:
a bejelentő hatékony jogi védelme a megtorlással szemben, és teljes kompenzáció az elszenvedett károk után;
megfelelő eljárások a köz-, magán- és civil szektorban, amelyek biztosítják a bejelentések megfelelő kezelését és hathatós kivizsgálását;
kutatás, adatgyűjtés, információ és tréning annak érdekében, hogy a közvéleményt informálni lehessen a közérdekű bejelentés előnyeiről.
1. Mit jelent a közérdekű bejelentés?
A közérdekű bejelentés egy adott szervezeten belül észlelt szabálytalanságról vagy kockázatról szerzett információ nyilvánosságra hozatala olyan egyének vagy intézmények számára, amelyekről feltételezni lehet, hogy tenni tudnak ellene. A tevékenység végső célját – a közérdek védelmét – olyan módon éri el, hogy informálja azon egyéneket vagy szervezeteket, melyek képesek a kárt megakadályozni, továbbá nyomozni és fellépni azok ellen, akik a szabálytalanságokért felelősek. Jeles közérdekű bejelentők leplezték le a SARSt, és más veszedelmes vírusokat, valamint segítettek megakadályozni környezeti
és egészségügyi katasztrófákat az USA-ban és világszerte.
A legújabb kutatások szerint a napvilágra került csalások több mint 25 %-át közérdekű bejelentéseknek köszönhetően leplezték le – ez az arány magasabb, mint bármelyik más tényezőé, beleértve a szabályzó hatóságokat, a könyvvizsgálókat és a médiát. Az egyén jogának védelme a visszásságok nyilvánosságra hozatala kapcsán lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadság biztosításához köthető. Ezekre az átláthatóság és az elszámoltathatóság is alapelveiként tekint.
2. A közérdekű bejelentés szerepe a korrupció elleni küzdelemben
A korrupció kifejezetten rejtett tevékenység, általában csakis azok tudnak róla, akik érintettek a korrupt ügyletben, vagy akik munkájuk során találkoznak vele. A bennfentesek körét azon személyek szűk köre képezi, akiknek módjukban áll jelentést tenni a múltbeli vagy folyamatban levő korrupt ügyletekről vagy bizonyos jövőbeli kockázatokról. A közérdekű bejelentők kulcsszerepe a korrupció elleni harcban a titokzatos ördögi kör megtörésében rejlik, amit etikus cselekedetek egymásutánja vált fel (lásd lent). Az észlelés előfeltétele a vizsgálatnak és eljárásnak, ám a hatékony és sikeres eljárások szintúgy alapját képezik a kulturális változásnak, a bejelentésre való hajlandóságnak.
A főbb vesztegetési és korrupciós botrányok jól példázzák az elmulasztott bejelentésekből adódó károkat. Ennek ellenére a közönyösség, a megtorlástól való félelem, a helytelen erkölcs, avagy általánosan a hallgatás kultúrája a legtöbb esetben elrettenti a potenciális tanúkat és bejelentőket a nyilvánosságtól.
A többit lásd a megadott linken
English to Hungarian: Whistleblowing in Hungary General field: Law/Patents Detailed field: Government / Politics
Source text - English http://www.whistleblowing-cee.org/countries/hungary/research/
Whistleblowing in Hungary
Introduction
In 2009 the Transparency International Hungary conducted a research on whistleblower protection in Hungary, within the framework of a 10 countries project of Transparency International “Blowing the Whistle Harder: Enhancing Whistleblower Protection in the European Union”, co-financed by the European Commission, DG Justice, Freedom and Security. Since the closure of the research and the publication of the “Alternative to Silence” report the landscape of Hungarian whistleblower protection has significantly changed by the adoption of a stand-alone Act. This study also assesses the provisions and shortcomings of the new regulation.
1. The adaptation of International Instruments
Hungary has been active in adopting the main international instruments aiming to tackle corruption. It signed the UN Convention Against corruption on 10 December 2003 and ratified it on 19 Apr 2005 with no reservations. The Civil Law Convention on Corruption adopted by the Council of Europe was signed on 15 January 2003 and ratified on 12 April 2004. No reservations were made either. While the UN Convention was adopted by the Hungarian National Assembly under Act No. CXXXIV of 2005, the CoE Civil Law Convention was enacted under Act No. L of 2004.
2. Whistleblower Protection Regulations
Before 2010, on the whole, anyone might have gotten redress for their complaints and announcements of general interest filed to state or local organs by Act XXIX of 2004; the only exceptions were complaints that fell under judicial or public administrative procedures. An announcement of general interest attracted the attention to circumstances that were to be diminished for the sake of a community or the society and might also contain recommendations concerning the question. The regulation had its historical roots, the Act I of 1977 that aimed to protect the announcers and obliged the organs to solve the cases lodged to them.
A new whistleblowing regulation, the Act on the Protection of Fair Procedures entered into force on 1 April 2010 with the aim to provide effective protection for employees submitting information about violations of public interest. As to the original governmental goals the Act was accompanied by another act aiming to set up an institution called the ‘Public Interest Protection Office’ to handle procedures deriving from breaches of fair procedures and coordinate a comprehensive anti-corruption policy in general. The establishment of the office was heavily criticized by both parliamentary opposition parties, the parliamentary commissioner for civil rights and non-governmental organizations . However, the President of the Republic vetoed the law on various grounds and it eventually never came into force. Consequently, now the Act on the Protection of Fair Procedures stands alone with no established institutional background to provide the protection guaranteed in the law, neither is any sign of willingness shown to enforce it in practice.
It has to be noted, that there is no single anti-corruption Act in Hungary. The above two acts were planned to be introduced as a comprehensive ‘Anti-corruption package’. The governmental initiative failed, while the new government – as of May 2010 – formed by the Hungarian Civic Union (Fidesz) and Christian Democratic People’s Party (KDNP) has no intention to adopt new legal instruments but rather plans to further the existing legal and institutional framework.
3. Relevant Laws and Regulations
There are no special provisions on whistleblowing in the Labour Code, though there are some very general rules, which may foster reporting and provide some protection to whistleblowers. The law prescribes with regard to reporting that “in the course of exercising rights and fulfilling obligations, employers, works councils, trade unions and employees shall act in the manner required by good faith and fairness, and they shall be obliged to cooperate with one another”. The employee shall also inform the employer concerning all facts and conditions, and any changes therein, which are of importance from the point of view of exercising rights and fulfilling obligations. The law also provides for “exercise of rights shall be construed improper if such is intended for or leads to the injury of the rightful interests of others, restrictions on the assertion of their interests, harassment, or the suppression of their opinion”.
According to the Labour Code: “the employee shall not be obliged to follow instructions if such would violate a legal regulation or a regulation pertaining to employment. If carrying out an instruction could result in damage and the employee is aware of such possibility, it shall be pointed out to the person issuing the instruction. In such a case however, compliance may not be refused” and “employees shall refuse compliance with an instruction if it would result in direct and grave risk to the life, physical integrity or health of others”. Although there are no explicit provisions on the way of reporting such illegalities, still, these sections of the law may instruct employees how to act when one is aware of wrongdoing.
3.1. Rejection of Orders
The Labour Code is lex generalis to the Civil Servants Act. “The Public Official is obliged to perform his duties in the public interest and in accordance with the law decisions of the governing body, in a professional, impartial and just manner, in line with the rules of administration of a high standard”. The Act also contains similar rules to the Labour Code on following instructions and refusing to comply with illegal instructions. There is a major difference in this issue: the employee “shall refuse compliance with an instruction if it would result in direct and grave risk to the life, physical integrity or health of others”, whereas the public official “may refuse” compliance in these cases as well as if the instruction is contrary to the law.
Public Officials are also bound by their superiors’ instructions, but shall call attention of the superior and may ask for written instruction if it is contrary to the law or its performance may cause harm and the public official might be sanctioned or would be detrimental to the legitimate interests of the individuals concerned. The superior shall not refuse to give instructions in writing and the public official shall not be disadvantaged for asking written instructions.
3.2. Obligation to Report
As to § 255/B of the Criminal Code public office holders – including civil servants – who fail to report a yet undisclosed bribery are to be punished. The situation is rather controversial, since this obligation and the absence of a reporting culture is likely to result in overreporting about all alleged violations of law as it was noted by Council of Europe’s GRECO in its evaluation on Hungary.
A Transparency International Magyarország 2009-ben kutatást végzett a közérdekű bejelentők magyarországi helyzetével kapcsolatban. A kutatás keretét a Transparency International tíz országot átívelő projektje képezte “Blowing the Whistle Harder: Enhancing Whistleblower Protection in the European Union” címmel, mely az Európai Bizottság, a DG Justice és a Freedom and Security társfinanszírozásával valósult meg. A tanulmány lezárta óta, és az “Alternative to Silence” című kiadvány megjelenése óta a közérdekű bejelentők helyzete Magyarországon jelentős változáson ment át, mert önálló törvényt fogadott el a magyar parlament. Ez a tanulmány az új törvény rendelkezéseit és hiányosságait is vizsgálja.
1. Nemzetközi eszközök adaptálása
Magyarország aktívnak mondható azon nemzetközi egyezményekhez való csatlakozásban, amelyek a korrupciót hivatottak megfékezni. Az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményét 2003. december 10-én írta alá, majd 2005. április 19-én – fenntartás nélkül – ratifikálta. Az Európa Tanács Korrupcióról szóló Polgári Jogi Egyezményét 2003. január 12-én írta alá, majd 2004. április 12-én ratifikálta, ugyancsak hozzáfűzött fenntartások nélkül. Az ENSZ Egyezményt a Parlament a 2005. évi CXXXIV. törvényben, az Európai Tanács Polgári Jogi Egyezményét pedig a 2004. évi L. törvényben hirdette ki.
2. A közérdekű bejelentésre vonatkozó szabályok
Általánosságban azt lehet mondani, hogy 2010 előtt – a 2004. évi XXIX. törvény alapján – mindenkinek jogorvoslat járt, amennyiben panaszt vagy bejelentést tett a köz érdekében az állami vagy helyi szervek felé; a kivételt kizárólag azok a bejelentések képezték, amelyek alapján bírósági vagy közigazgatási eljárások indultak. A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívta fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálta. A közérdekű bejelentés nem csak tényközlést, hanem megoldási javaslatot is tartalmazhatott. A szabályozásnak megvannak a történelmi gyökerei: az 1977. évi I. törvény célja a bejelentők védelme volt, valamint kötelezte az adott intézményt, hogy vizsgálja ki a rá vonatkozó ügyeket.
Egy új, a közérdek következetes érvényre juttatásának céljából megalkotott, a Tisztességes Eljárásról szóló Törvény 2010. április 1-i kihirdetését követően lépett hatályba azzal a céllal, hogy hatékony jogi védelmet biztosítson azon munkavállalóknak, akik információt szolgáltatnak a közérdek megsértéséről. Az eredeti céloknak megfelelően a jogszabályt kiegészítette volna egy további törvény, melynek a „Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal (KKH)” felállításáról kellett volna rendelkeznie. A hivatal, eredeti célja szerint, egy átfogó korrupció ellenes stratégia részeként a tisztességes eljárás megsértésével kapcsolatos ügyek kezelésével foglalkozott volna. A hivatal felállítását erős kritika érte mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldalról, az állampolgári jogok országgyűlési biztosától , valamint a civil szervezetek részéről is. A Köztársasági Elnök élve vétójogával, a törvény hatályba lépését többszörösen is megakadályozta, ezért az hatályba azóta sem lépet. Ennek eredménye képen jelenleg a Tisztességes Eljárásról szóló Törvény háttér intézmény nélkül van hatályban, ezért nincs garancia arra, hogy a törvényben meghatározott védelem hatékonyan érvényesül a gyakorlatban, ennél fogva a törvény végrehajtására sincs értékelhető hajlandóság. Ennek máig ható következménye, hogy a tisztességes eljárásról szóló törvény a deklaráció szintjén maradt.
Megjegyzendő, hogy Magyarországon nincsen önálló anti-korrupciós jogszabály. A két fent említett törvényt egy átfogó „Anti-korrupciós csomagként” szándékozták bevezetni. A kormányzati kezdeményezés elbukott, és az új, 2010. május 12. óta kormányzó Fidesz-KDNP frakciónak nem áll szándékában újabb jogi intézményeket létrehozni, ehelyett a jelenlegi jogszabályi kereteket szeretné bővíteni valamint a meglévő intézményi háttér hatékonyabb működtetését szorgalmazza.
3. Vonatkozó törvények és szabályzatok
A Munka Törvénykönyvében nincs külön rendelkezés a közérdekű bejelentésre vonatkozóan, bár néhány általános szabály létezik, mely segítheti a közérdekű bejelentést és némi védelmet nyújt a bejelentőknek. A törvény a jelentések kapcsán előírja, hogy „ ... a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet és a munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni”. A munkáltató a munkavállalót köteles minden olyan tényről, körülményről, illetőleg ennek változásáról tájékoztatni, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős. A törvénykönyv azt is kimondja, hogy „...a jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, vélemény nyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.”
A Munka Törvénykönyve szerint „...nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg”, illetve „...a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.”
Annak ellenére, hogy nincsen kifejezett szabályozás a visszaélések bejelentésére, a törvény ezen szekciói adnak némi iránymutatást arra, hogy az alkalmazottnak hogyan kell eljárni, amennyiben valamilyen illegális tevékenységet tapasztal.
3.1. Utasítások megtagadása
A Munka Törvénykönyv általános keretszabályozást jelent a Köztisztviselők Jogállásáról szóló törvény speciális szabályaihoz képest. „A köztisztviselő feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak és az irányító testület döntésének megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint köteles ellátni.”
A Köztisztviselők Jogállásáról szóló törvény a Munka Törvénykönyvéhez hasonló módon rendelkezik az utasítás teljesítése és a szabálytalan utasítás végrehajtásának megtagadása tekintetében. A fő különbség a munkavállalót és a köztisztviselőt érintő szabályozásban az, hogy a munkavállaló csak akkor köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása „más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.”, míg a köztisztviselő ezeken felül akkor is megtagadhatja az utasítást, ha az hatályos jogszabályba ütközik.“
A köztisztviselőt is köti a felettes utasítása, de „...a köztisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jogszabályba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a köztisztviselő a következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A köztisztviselőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.”
3.2. Jelentési kötelezettség
A Büntető törvénykönyv 137. szakasza hivatalos személyekre, ezen belül a köztisztviselőkre, kimondja, hogy a „az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést (Btk. 250-255. §) követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ez meglehetősen ellentmondásos helyzetet teremt, mivel a kötelezettség a hiányos jelentési kultúra közegében nagy valószínűséggel túlzott bejelentést fog eredményezni minden egyes feltételezett szabálytalanságra vonatkozóan, ahogyan azt az Európa Tanács GRECO magyarországi értékelése felveti.
A többit lásd a megadott linken
Hungarian to English: A Transparency International Magyarország állásfoglalása a bíróságok hatékony működését szolgáló törvényjavaslatról General field: Law/Patents Detailed field: Government / Politics
Source text - Hungarian http://www.transparency.hu/uploads/docs/hatekonyabb_birosagok.pdf
A Transparency International Magyarország állásfoglalása a T/1864. számú a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról
A Transparency International Magyarország (TI) üdvözli a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló egyes törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A törvényjavaslat rendelkezéseinek jelentős részét a Transparency
International támogatja, a törvényjavaslatban megfogalmazott változások iránya, annak megoldásai nagyobb részt összhangban vannak az általunk szükségesnek tartott jogalkotói lépésekkel, melyek szükségességére az utóbbi három évben számos alkalommal felhívtuk a figyelmet és amelyeket a bírói karral és a jogtudomány képviselőivel nem egy szakmai fórumon megvitattunk. Az alábbiakban egyrészt a törvényjavaslat rendelkezéseit vizsgáljuk, másrészt kitérünk azokra a kérdésekre is, amelyeket nem rendez a törvényjavaslat, de elengedhetetlen
elemei egy jól működő, független és hatékony igazságszolgáltatási rendszernek.
A bírói kinevezésekre és előmenetelre vonatkozó intézkedések közül a TI egyetért a pályaalkalmassági vizsgálat reformjával, valamint az objektív, pártatlan befolyásmentes felvételi eljárással kapcsolatos javaslatokkal (64. §, 65-67. §), ugyanakkor felhívja a figyelmet szigorú összeférhetetlenségi szabályok bevezetésének fontosságára már a felvételi eljárás során is. A TI szintén üdvözli a bírák és igazgatási vezetők teljesítményének objektív és átlátható méréséhez szükséges eszközökről és a kapcsolódó jogorvoslati eljárásról (83-88.§), valamint a tevékenységükre vonatkozó éves kimutatásokról szóló rendelkezéseket (90. §).
A TI üdvözli a törvényjavaslatban a bírák – igazságügyi szakértőkből álló bizottsági vizsgálathoz kötött – előmenetelére vonatkozó rendelkezéseket (45-49. §), ugyanakkor hiányolja az előzetes teljesítmény-értékeléshez kötött országosan egységes, világos, normatív, ellenőrizhető és egyértelmű bírói előléptetési rendszer bevezetésére való szándékot. Tekintettel arra, hogy a bírói karrier kiszámíthatósága és átláthatósága a bírák független munkavégzésének egyik garanciája, javasolt az átlátható előmeneteli kritériumok részletes kidolgozása és mielőbbi bevezetése, illetve a magas színvonalú munka megfelelő honorálása. A TI felhívja a figyelmet arra, hogy a bírák egyenlő munkaterhelésének biztosításának alapvető feltétele egy egységes, súlyozott, szignálási rend bevezetése, amelyre a törvényjavaslat az egyes bíróságokon belül szervezeti szinten működő ügyelosztási rendek tekintetében tér ki (2. §). Fontos kiemelni viszont, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) által megalkotandó
módszertannak a szignálási rend tekintetében országos szinten is képesnek kell lennie a bírák egyenlő munkaterhének biztosítására.
A TI továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy bár a törvényjavaslat nem tér ki külön az elektronikus eljárások kialakítására, a bírósági eljárások gyorsítása érdekében az elektronikus ügyintézés
lehetőségét, valamint az iratkezelés elektronizálását a lehető legszélesebb körben lenne érdemes bevezetni a bírói munka hatékonyságának növelése érdekében.
A törvényjavaslat a fegyelmi eljárások tekintetében a szolgálati bíróságok létrehozásával megerősíti a bírói rendszer számonkérhetőségét (94-102. §), ugyanakkor nem ad útmutatást a panaszeljárásokra vonatkozóan. Teljes mértékben hiányoznak a bírói etikai kódex felülvizsgálatára, panaszbejelentő rendszerek létrehozására vonatkozó, valamint a panaszok objektív kivizsgálását biztosító rendszer létrehozására irányuló intézkedések. Az ítélkezés függetlenségének figyelembe vételével a TI továbbra is javasolja ezen rendszerek reformját.
A TI üdvözli az átláthatóság erősítésére vonatkozó törvényalkotói szándékot, de felhívja a figyelmet arra, hogy a jogegységi eljárás újragondolásán (17. §), illetve a joggyakorlat-elemző csoportok felállításán (13. §) túl a tárgyalások és ítéletek, valamint az OIT eljárása során keletkező adatok nyilvánosságának minél szélesebb körű erősítése vezet ezen a téren eredményre. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 6. § (5)
bekezdése szerint a testületi szervként működő közfeladatot ellátó szervek – ezek közé tartozik az OIT is – esetén az egyedi közzétételi lista megállapítása és módosítása, az adatvédelmi biztos
véleményének kikérésével, a testület hatáskörébe tartozik. A törvény II. számú mellékletének 8. pontja alapján a testületi szerv döntései előkészítésének rendje, eljárási szabályai, a testületi
szerv üléseinek helye, ideje, továbbá nyilvánossága, döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói nyilvánosságra hozandó információknak minősülnek. Javasoljuk, hogy a
törvényjavaslat az elektronikus információszabadságról szóló törvénnyel összhangban rendelkezzen az OIT eljárási dokumentumainak, jegyzőkönyveinek kötelező nyilvánosságra
hozataláról. Az OIT-tagság reformjára vonatkozó, illetve az újraválaszthatóságot korlátozó intézkedésekkel a TI egyetért.
Az átláthatóságot csökkentő, illetve a korrupció veszélyét növelő kockázat, hogy a bírák összeférhetetlenségi, illetőleg az együttalkalmazási tilalom alól felmentési lehetőséget biztosító
rendelkezés (77. § (2) bekezdés) nem írja elő a döntés határozatba foglalását, illetve nem biztosít lehetőséget a döntés indokolásának megismerésére
Translation - English Transparency International Hungary’s position on bill no. T/1864
on the amendment of certain acts on the efficiency of court functioning and acceleration of court proceedings
Transparency International Hungary (TI) welcomes the bill on the amendment of certain acts on the efficiency of court functioning and acceleration of court proceedings. TI supports most of the provisions of this bill, the concept and solutions provided by its improvements are – for the most part – parallel with legislative measures deemed necessary by our organization. We have drawn attention to the necessity of these amendments several times in the last three years, and have discussed them with the court bench and representatives of law science on various professional forums. Below we examine the provisions of the bill and also address certain questions which fall outside the scope of it but we believe are essential elements of a properly functioning, independent and efficient judicial system.
Concerning the provisions on judicial appointment and professional advancement TI agrees with reforming the aptitude test, proposing an objective, impartial and uninfluenced admission procedure (64. §, 65-67. §), on the other hand calls attention to the importance of introducing strict regulations managing conflicts of interest right at the level of the admission procedure. TI also appreciates the provisions on the instruments and related legal redress procedures necessary for an objective and transparent evaluation of the performance of judges and principals (83-88.§), and the ones on the annual assessment of their activities (90.§).
TI welcomes the bill’s provisions on judge’s advancement (45-49. §) – made subject to examination carried out by forensic expert commissions – on the other hand lacks intention to imply a nationally unified, clear, normative and accountable promotion system for judges, based on pre-established performance evaluation standards. In regard to the fact that the predictability and transparency of the carrier of judges is a central criterion of judicial independence, it is advised to develop and imply detailed and transparent advancement criteria as soon as possible and to provide the appropriate honorarium for high quality work.TI calls attention to the fact that in order to achieve equal workload for judges, it is inevitable to imply a single, weighted method for the assignment of lawsuits and proceedings, which is provided for in the bill with respect to the internal order of case distribution at organizational level of courts (2. §). It is important to emphasize though that the methodology to be developed by the National Judicial Council (NJC) has to be able to provide an equal workload nation-wide concerning the order of case distribution. TI further calls attention to the fact that even though the bill does not refer separately on establishing electronic procedures, to accelerate court proceedings, the implementation of electronic administration and a large-scale digitalization of filing systems is worth considering to improve the efficiency of judicial work.
Concerning disciplinary procedures the bill strengthens the judicial system’s accountability by establishing service courts (94-102. §), on the other hand it does not offer directives on complaint settlement procedures. Measures aimed to revise the code of conduct for judges, to establish a system for whistleblowing and to ensure objective investigation of complaints are completely missing. Taking into consideration judicial independence, TI recommends reforming these systems as well.
TI welcomes the legislative effort to strengthen transparency, but draws attention to the fact that besides rethinking the Supreme Court’s obligatory uniformity decision making procedures (17. §), setting up groups of experts to analyze jurisprudence (13. §), the widest possible publicity of trials, sentences and NJC procedures will result in a positive change. According to section 6 paragraph 4 of the Act XC of 2005 on the Freedom of Information by Electronic Means, in the case of a public sector body operating as in the form of a board – NJC is considered such – the individual disclosure list shall – having asked for the opinion of the commissioner for data protection – be established and modified by the board itself. According to appendix II point 8 of the act, regime of the preparation of the decisions of the board, rules of its procedures, place and time of the meetings of the board, decisions made, records/minutes taken at meetings and summaries thereof are information to be made public. We recommend that the bill shall correspond with the Act on the Freedom of Information by Electronic Means in regard to the mandatory publication of NJC procedure documents and minutes of sessions. TI agrees with measures on the reform of NJC membership and on the restriction of eligibility for re-election.
The provision (section 77 paragraph 2) – providing possibility of exemption from the prohibition of conflict of interest and from the prohibition of relatives being employed in the same court – does not require the decision to be adopted in a resolution, and does not provide the possibility to learn the decision’s argument meaning risk in reducing transparency and increasing corruption.
Hungarian to English: A Transparency International a korrupcióellenes világnapon elindította jogsegélyszolgálatát General field: Social Sciences Detailed field: Journalism
Source text - Hungarian http://www.transparency.hu/Atlacco_Fesztival_2010_-_A_szervezet_a_Korrupcioellenes_Vilagnapon_elinditotta_jogsegelyszolgalatat?bind_info=page&bind_id=64
ÁTLÁCCÓ FESZTIVÁL 2010 - A SZERVEZET A KORRUPCIÓELLENES VILÁGNAPON ELINDÍTOTTA JOGSEGÉLYSZOLGÁLATÁT
Budapest, 2010. december 9. – A ma nyilvánosságra hozott Globális Korrupciós Barométer szerint a magyarok hajlandóak jelenteni a korrupciós eseteket, de hiányzik a megfelelő védelem a közérdekű bejelentők számára. A Transparency International (TI) ma nemzetközi konferenciát rendezett a kormány részvételével, hogy bemutassa a legjobb külföldi gyakorlatokat, miként védhetőek meg hatékonyan a bejelentők.
Hiányzik a megfelelő védelem
A közérdekű bejelentő állását és akár életét kockáztatja annak érdekében, hogy fényt derítsen olyan visszaélésekre, amelyek az egész társadalmat veszélyeztetik. A jogszabályoknak valódi védelmet és garanciákat kell biztosítaniuk a közérdekvédők számára, azaz a bejelentőt nem menthetik fel állásából, nem lehetetleníthetik el a megélhetését, munkavégzését, a bejelentést pedig valódi, alapos és objektív vizsgálatnak kell követnie. Magyarországon a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény megfelelő törvényi rendelkezéseket tartalmaz, azonban hiányzik a végrehajtási jogszabály és nincs megfelelő intézmény a bejelentések fogadására és azok kivizsgálására.
Merj Tenni! korrupciós jogsegélyszolgálat indul
A sikeres közérdekű bejelentői rendszerek mindenkori alapját azok az állampolgárok jelentik, akik, ha korrupciót vagy egyéb visszásságot tapasztalnak, nem félnek a megfelelő szervek, intézmények vagy személyek bevonásával jogszerűen fellépni. Ez a fajta civil öntudatosság elengedhetetlen egy ország átlátható működéséhez. A Transparency International Magyarország támogatni és segíteni kívánja a közérdekű bejelentéseket, ezért mától elindítja korrupciós jogsegélyszolgálatát. Ennek részeként indult el a TI merjtenni.hu oldala, mely hasznos információkat tartalmaz arról, hogy egy adott területen milyen szervhez és hogyan fordulhat a bejelentő. Ezenkívül a TI számos ügyvédi irodával működik együtt pro bono alapon, akikkel személyes jogi tanácsadást és akár jogi képviseletet is nyújt az állampolgárok számára.
A Transparency International logó-és plakátpályázatot hirdetett a Merj Tenni Jogsegélyszolgálatához, amelyre több, mint 200 pályázat érkezett. Ma a díjkiosztó ünnepségen bemutatták a nyerteseket és a díjazott pályaműveket.
ESTE 18 óráig, a díjkiosztóig a nyertesek neve embargó alatt.
I. díj logó - megosztott: Tiborcz Dávid – 250.000 Ft
I. díj plakát - megosztott: Herbszt László és Breuer András – 250.000 Ft
II. díj plakát: Majtényi Máté – 200.000 Ft
III. díj plakát: Szabó Márton – 100.000 Ft
A plakátpályázat támogatója a Norvég Nagykövetség és a Pannon.
Translation - English http://www.transparency.hu/II__Atlacco_Festival?bind_info=page&bind_id=170
Transparency International offers help for victims of corruption
The organization launched its Legal Aid Service on the International Anti-corruption Day
Budapest, 9 November 2010 – According to the Global Corruption Barometer released today, Hungarians are willing to report on corruption, but adequate protection for whistleblowers is missing. Transparency International (TI) holds an international conference – with government participation – today, in order to present international best practice on effective whistleblower protection.
Lacking adequate protection
Whistleblowers risk their positions, sometimes their lives even, in order to disclose wrongdoings threatening the whole of society. Legal regulations shall provide proper protection and guarantees, thus whistleblowers will not be dismissed from their positions, their life circumstances and employment will not be undermined, while adequate legislation must also guarantee that reports are duly, thoroughly and objectively investigated. The Act on The Protection of Fair Procedures in Hungary is considered a proper whistleblowing policy, but legislation does not cover enforcement and institutional background for handling and investigating reports is also missing.
Dare to Act! Legal Aid Service on Corruption launches
Successful whistleblowing systems always rely on citizens, who – by turning to the competent individuals and organizations – are not afraid to step up and take legal action, should they witness corruption or any other wrongdoing. This type of self consciousness of the citizens is essential for a transparently functioning country. TI Hungary aims to support and help whistleblowers, thus it launches Legal Aid Service on Corruption, part of which the “Dare to Act” website (merjtenni.hu) is also available from today, giving useful advice for whistleblowers on how and where to submit reports in particular areas. In addition TI cooperates with a number of law firms on a pro bono basis offering legal representation for citizens.
Transparency International announced a logo and poster contest concerning the Legal Aid Service, for which more than 200 works were received. Winners and their works are presented today at the award ceremony.
I. prize logo - shared: Dávid Tiborcz– 250.000 HUF
I. prize poster -shared: László Herbszt and András Breuer– 250.000 HUF
II. prize poster: Máté Majtényi– 200.000 HUF
III. prize poster: Márton Szabó– 100.000 HUF
The contest was sponsored by The Royal Embassy of Norway and Telenor.
English to Hungarian: Transparency International Integrity Award General field: Social Sciences Detailed field: Journalism
Source text - English http://www.transparency.org/news_room/latest_news/press_releases/2010/2010_11_12_ia
Gabonese activist, Russian lawyer, and Sri Lankan journalist win Transparency International Integrity Award
Bangkok/Berlin, 12 November 2010 - Three courageous individuals are honoured today as the winners of the prestigious Transparency International (TI) Integrity Awards 2009-2010, given to people for outstanding contributions to the fight against corruption.
Sergei Magnitsky’s commitment to integrity ultimately cost him his life. A Moscow-based lawyer, Magnitsky agreed to testify against senior Russian officials, who were accused of using assets to fraudulently reclaim US $230 million in taxes. In November 2008, Magnitsky was imprisoned on charges of conspiracy. Even when his health failed he refused to withdraw his testimony. When medical treatment was allegedly withheld, he died in custody.
“Sergei Magnitsky did what to most people seems impossible: he battled as a lone individual against the power of an entire state. He believed in the rule of law and integrity, and died for his belief. Magnitsky, his heroic fight, and the ideals he stood for must never be forgotten”, said Sion Assidon, Chair of the Integrity Awards Committee.
In 2008,Grégory Ngbwa Mintsa agreed to join TI France and civil society group Sherpa in a lawsuit to investigate how three African leaders were able to acquire luxury properties and goods in France. Despite threats, imprisonment and a freeze on his salary, Mintsa refused to drop the case. On 9 November 2010, a ruling by the criminal chamber of the French Supreme Court (Cour de Cassation) allowed for an investigation to go forward.
”TI welcomes the ruling by the Cour de Cassation. Mintsa’s bravery in joining the case, and continuing to support it despite imprisonment and intimidation, has inspired people around the globe and sets a true precedent for challenging impunity,“ said Assidon.
Better known by his pen name Poddala, Attotage Prema Jayantha, was chosen for his dedication to exposing injustice in Sri Lanka’s health, education and transport sectors over a period of two decades. One of his reports uncovered what some officials have called Sri Lanka’s biggest ever tax scam, involving the alleged misappropriation of RS 3.6 billion (US $37 million) in Value Added Tax.
“Poddala effectively used his pen to fight corruption and promote good governance in Sri Lanka. Despite making powerful enemies, the activist in Poddala did not allow stories to be simply printed and then be forgotten”, said Assidon.
Natalia Nikolaeva Magnitskaya will accept the award on behalf of her son at a ceremony at the 14th International Anti-Corruption Conference. Accepting on behalf of Jayantha will be J.C. Weliamuna, member of the TI Board of Directors and Executive Director of TI Sri Lanka. Mintsa is in Bangkok to accept his award. The ceremony will be open to the press.
Now in its tenth edition, the Integrity Awards were created to recognise the courage and determination of the many individuals and organisations confronting corruption around the world, often at great personal risk. Previous winners include journalists, public prosecutors, government officials and civil society leaders.
The TI Integrity Awards Committee consists of 11 individuals from across the world who have been active in the anti-corruption movement. They select the winners from nominations made for individuals and organisations.
Translation - Hungarian Gaboni aktivista, orosz ügyvéd és egy sri lankai újságíró – a Transparency International Integritás Díj nyertesei
Három személyt tüntettek ki bátorságuk elismeréseként november 12-én a Transparency International (TI) 2009-2010-es Integritás Díjával. A rangos kitüntetést azok kapják, akik nagyban hozzájárulnak a korrupció elleni küzdelemhez.
Sergei Magnitsky végső soron az életét áldozta az integritás érdekében. Magnitsky, a moszkvai ügyvéd, vállalkozott, hogy tanúskodjon vezető orosz tisztségviselők ellen, akik a vád szerint a közvagyont kihasználva hamisan igényeltek vissza 230 millió amerikai dollárnak megfelelő adót.
„Sergei Magnitsky azt tette, ami legtöbbünknek elképzelhetetlen: egy személyben vette fel a harcot egy egész nemzettel szemben. Hitt az integritásban és a jogállamiságban, amelyekért végül életével fizetett. Magnitsky-re, heroikus küzdelmére valamint az eszmékre, amikért harcolt, sosem szabad feledni”, mondta el Sion Assidon, az Integritás Díj Bizottság elnöke.
Grégory Ngbwa Mintsa beleegyezet, hogy 2008-ban a TI francia tagozatával és a Sherpa civil társadalmi csoporttal közösen egy polgári per keretei között kivizsgálják hogyan tudott három afrikai vezető luxus ingatlanokhoz és javakhoz jutni Franciaországban. Fenyegetések, bebörtönzés és fizetésének befagyasztása ellenére Mintsa nem volt hajlandó ejteni az ügyet. 2010. november 9-én a Francia Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi tagozata (Cour de Cassation) határozatban hagyta jóvá a nyomozás folytatását.
„A TI üdvözli a Cour de Cassation döntését. Csatlakozva az ügyhöz és támogatva azt a megfélemlítés és bebörtönzés ellenére is, Mintsa bátorsága ösztönzőleg hatott a világ minden táján és precedens értékkel bír a büntetlenség megtagadásában,” mondta Assidon.
A Poddala írói álnevéről szélesebb körben ismert Attotage Prema Jayantha-t azon két évtizedes munkásságáért választották ki, mely során a sri lankai egészségügy, oktatás és közlekedés területén fedett fel törvénytelenségeket. Egyik jelentése során egy állítólagos 3.6 milliárd rúpiás (37 millió amerikai dollár) ÁFA csalást leplez le – ami egyes tisztviselők szerint Sri Lanka valaha volt legnagyobb adócsalása.
„Poddala írásain keresztül lépett fel érdemben a korrupció ellen és promotálta a felelős kormányzást Sri Lankán. Nagyhatalmú ellenfeleire fittyet hányva az aktivista Poddala nem hagyta, hogy történetei a sokszorosítás után feledésbe merüljenek”, mondta Assidon.
A 14-ik Nemzetközi Anti-korrupciós Konferencia ünnepségén fia kitüntetését Natalia Nikolaeva Magnitskaya vette át, Jayantha nevében a TI Igazgatótanácsának tagja, a TI Sri Lanka ügyvezetője J.C. Weliamuna volt jelen. Mintsa személyesen vette át díját. Az ünnepségen a sajtó is részt vett.
A most tízedik alkalommal átadott Integritás Díjat azért hozták létre, hogy elismerjék azt a bátorságot és elhivatottságot, amit számos egyén és szervezet tanúsít világszerte a korrupció megfékezésében, a legtöbbször hatalmas kockázatot vállalva. A korábbi díjazottak között újságírók, államügyészek, köztisztviselők és civil társadalmi vezetők szerepelnek.
A TI Integritás Díj Bizottságát 11 személy alkotja a világ különböző pontjairól, akik aktívan részt vesznek az anti-korrupciós mozgalomban. A díjazottakat egyénekre és szervezetekre leadott jelölésekből választják ki.
English to Hungarian: Mélyponton a korrupciós index General field: Social Sciences Detailed field: Journalism
Source text - English http://www.transparency.hu/CPI_2010
CPI 2010
Magyarország a régiós átlag alá került - Mélyponton a korrupciós index
Strukturális kormányzati intézkedésekre van szükség
Budapest, 2010. október 26. – A Transparency International 2010-es Korrupció Érzékelési Indexe (Corruption Perception Index - CPI) szerint Magyarországon a korrupció megítélése rosszabb a régiós átlagnál; hazánk 4 helyet esett vissza a rangsorban. Most először Litvánia és Lengyelország is megelőzte Magyarországot a CPI 2010-es rangsorában.
Magyarországot korruptabbnak látják
A nemzetközi korrupció ellenes szervezet globális felmérése alapján Magyarország idén 4.7 ponttal az 50. helyen áll. Ezzel a régiós átlag mögé kerültünk. A változás mértéke is a legmagasabb a környező országokhoz képest, hiszen a CPI mutatóban a tavalyihoz képest 0.4 pont a visszaesés. Hazánk esetében az üzleti szektor véleményét mérő mutatók romlottak jelentősen. A piac türelmetlen és mihamarabbi hatékony fellépést vár a kormánytól, hiszen a gazdasági válságból való kilábalás, illetve az ország versenyképességének növelése lehetetlen átfogó antikorrupciós intézkedések bevezetése nélkül.
Politikai akarat nélkül nem lesz eredmény
„Az elmúlt időszak korrupciós botrányai és az elszámoltatások nyilvánossága miatt is érzékelhetőbbé vált a korrupció mértéke és ezáltal a mutató is romlott.” – indokolta a visszaesést Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója. „Ezért is fontos, hogy az elszámoltatások mellett egy, a megelőzésre fókuszáló, strukturált kormányzati korrupcióellenes fellépés is kezdetét vegye.”- tette hozzá a korrupcióellenes szervezet vezetője, aki utalt arra, hogy már számos stratégia készült, de azok megvalósítása mindezidáig elmaradt.
Globális kihívások
A korrupció az egész világot érintő súlyos probléma, a 2010-es CPI felmérésben vizsgált 178 ország mintegy háromnegyede 5 pont alatt szerepel a rangsorban. A globális problémák – pénzügyi válság, klímaváltozás, szegénység – leküzdéséhez globális korrupcióellenes intézkedések kellenek, így a Transparency International az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményének szigorúbb alkalmazását javasolja. A CPI rangsorban visszaesést mutató országok közé a pénzügyi válság által leginkább sújtott államok tartoznak, így megállapítható, hogy összefüggés van a gazdaság helyzete és a korrupció érzékelése között. Ahhoz, hogy gazdasági téren fejlődés legyen ezekben az országokban, a korrupció leküzdése, az átláthatóság növelése elengedhetetlen.
A Transparency International Korrupció Érzékelési Indexének vezető helyéért idén Dánia, Új-Zéland és Szingapúr verseng 9.3-as pontszámmal. Az utolsó helyeken továbbra is a gyenge állami intézményekkel rendelkező, gyakran belpolitikai konfliktusokkal küzdő országok a dominánsak. Afganisztán és Mianmar osztozik az utolsó előtti helyen 1.4-es pontszámmal, az utolsó helyen Szomália áll 1.1-es pontszámmal.
According to Transparency International’s Corruption Perception Index (CPI) 2010 revealed today the perception of corruption in Hungary is below regional average; our country has fallen 4 positions on the ranking. For the first ever, 2010’s CPI positions Lithuania and Poland in front of Hungary.
Hungary is seen more corrupt
According to the global survey of the international coalition against corruption, Hungary with it’s 4.7 score ranks #50. With this result we finished below the region’s average. Among the neighbouring countries it is also Hungary to have shown the highest downturn: 0.4 point to last years CPI.
It is the indicators of the business sector that have fallen significantly in case of Hungary. The market is impatient and demands effective governmental response as soon as possible, since overall anti-corruption measures are essential in overcoming the economic crisis and in increasing the competitiveness of the country.
No results without political will
„Corruption becoming more sensible has to do with recent scandals and transparent accountability as well, which are also contributing factors to the fallen index” – said Noémi Alexa executive director of Transparency International Hungary, giving explanation for the decline. „Besides focusing on accountability, structural governmental anti-corruption measures aimed at prevention have to take place” – added the director of the organization against corruption, mentioning that several strategies were laid down, but each of them are yet to be carried out.
Global Challenges
Corruption is a global and severe problem. According to the 2010 CPI, nearly three quarters of the 178 countries in the index score below five. To fully address challenges like the financial crisis, climate change, poverty, global anti-corruption measures are needed. For this reason TI advocates stricter implementation of the UN Convention against Corruption. Among decliners are the countries most affected by a financial crisis, thus a conclusion can be drawn: the perception of transparency is in connection with the economic status. For economic growth in these countries fighting corruption and increase in accountability is inevitable.
In the 2010 CPI, Denmark, New Zealand and Singapore tie for first place with scores of 9.3. Unstable governments, often with a legacy of conflict in internal affairs, continue to dominate the bottom rungs of the CPI. Afghanistan and Myanmar share second to last place with a score of 1.4 and with Somalia coming in last with a score of 1.1.
CPI methodology
The Corruption Perception Index (CPI) is calculated yearly at the TI secretariat in Berlin by collecting and cumulating data from different sources. Thus the CPI is the „survey of the survey’s”, measuring local and international experts and businessmen’s perception of corruption in the examined countries. The composite index scores on a scale from 0 (perceived to be highly corrupt) to 10 (perceived to have low levels of corruption) using 13 different sources.
Hungarian to English: Felemás társadalmi egyeztetési és jogalkotási törvények General field: Social Sciences Detailed field: Journalism
Source text - Hungarian http://www.transparency.hu/Felemas_tarsadalmi_egyeztetesi_es_jogalkotasi_torvenyek?bind_info=page&bind_id=64
Felemás társadalmi egyeztetési és jogalkotási törvények
A Transparency International Magyarország (TI) véleményezte a jogalkotásról szóló, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvénytervezeteket
A Transparency International üdvözli, hogy a jogalkotásról szóló törvénytervezet javítani fogja a jogszabályok szakmai megalapozottságát és előrelépést jelent a jogszabályok nyilvánossága területén. A társadalmi részvételről szóló törvény tervezete ugyanakkor nem mutat újszerű megoldásokat, hiszen nagyrészt most is hatályban levő szabályokat ismétel. A társadalmi részvételről szóló törvény előkészítését a téma fontosságát hangsúlyozó szimbolikus gesztusnak értékeli a nemzetközi szervezet, és egyben felhívja a figyelmet annak hiányosságaira. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvénytervezet legsúlyosabb hiányossága, hogy hatályon kívül helyezi az egyébként nem jól működő lobbitörvényt, és nem kínál helyette megoldást az üzleti érdekérvényesítés átláthatóvá tételére.
A TI álláspontja szerint a lobbitörvény hatályának kiterjesztése, valamint a végrehajtás elmulasztását szankcionáló intézkedések bevezetése, és nem a jogszabály eltörlése jelentene megoldást a közhatalmi döntéshozatalban megjelenő üzleti érdekek átláthatóvá tételére. Mindemellett a törvénytervezet jelen formájában lehetőséget biztosít arra, hogy a véleményező kilétét ne hozzák nyilvánosságra, ami lobbisták újabb szürke zónája számára nyit meg kapukat. További problémát jelent, hogy a tervezet kizárólag a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek véleményezésére vonatkozik, így nem minden készülő jogszabály kapcsán van lehetőség a civil vélemények megjelenítésére.
Nemzetközi szerződések és más állami szervek által előkészített jogszabályok, valamint országgyűlési képviselők vagy országgyűlési bizottságok által előkészített jogszabálytervezetek véleményezésének rendje továbbra sem megfelelően szabályozott. Sem a jogalkotásról, sem a társadalmi egyeztetésről szóló törvénytervezet nem teszi kötelezővé a jogszabályok előkészítéséhez szükséges hatástanulmányok teljes körű nyilvánosságra hozatalát.
Az intézkedés elveszi a véleményezőktől a lehetőséget az egyébként közpénzből finanszírozott tényadatok megismerésére, ami hátráltatja a hatékony szakmai munkát. A törvénytervezetek egyike sem rendelkezik fontosabb szabályaik végre nem hajtása esetén alkalmazandó szankciókról, ami – az elektronikus információszabadságról szóló törvény tapasztalatai alapján – kétségessé teszi az új törvények hatékonyságát.
A közhatalmi döntéshozatal, így a jogalkotás átláthatósága és hatékonysága érdekében a Transparency International Magyarország javasolja a lobbizás átfogó szabályozását, a jogszabályok előkészítése során keletkezett hatástanulmányok teljes körű nyilvánosságra hozatalát, a társadalmi egyeztetés rendjének szabályozását a nem minisztériumok által előkészített jogszabályok tekintetében, valamint e két jogszabályhoz és a leendő lobbiszabályozáshoz kapcsolódó, a végrehajtást kikényszerítő felelősségi rendszer kialakítását.
Translation - English http://www.transparency.hu/Odd_social_negotiation_and_legislation_laws?bind_info=page&bind_id=169
ODD SOCIAL NEGOTIATION AND LEGISLATION LAWS
Transparency International applauds the draft law concerning legislation which shall ameliorate the professional substance of laws, as well as it imports advance in the field of publicity of laws. However, the draft law concerning social involvement does not indicate new solutions since it mostly repeats conventions which are already in effect. The international organisation considers the preparation of law on social involvement a symbolical gesture emphasizing the importance of the issue, although it also draws attention to its defects.The most severe defect of the draft law concerning social involvement in the preparation of laws is that it overrules the very well functioning ’lobby law’ and it does not offer solutions instead in order to make business interest enforcements transparent.
According to TI, not the abrogation of the law but the extension of the effect of the lobby law and the introduction of measures santioning omission of implementation would import solution to make business interests appearing in the executive decision-making more transparent. The draft law in its present form also provides opportunity not to reveal the identity of the reviewer to the public which brings several possibilities for the latest grey zone of lobbyists.The additional problem is that the draft concerns exclusively the review of draft laws prepared by ministers, therefore the appearance of civil opinion is not possible in every case of draft laws. The report of order of laws prepared by treaties and other state organs and draft laws prepared by MPs or parliamentary committees are not yet appropriately regulated.
Neither the draft law on legislation, nor the one on social negotiation obligates the overall publicity of effect studies needed for the preparation of laws. The measure deprives the reporters from the possibility to get acquainted with the factual data financed by public money which hinders effective professional work.None of the draft laws disposes of sanctions applied in case of inexecution of their more important conventions which – according to the experiences of the law on the liberty of electronic information - makes the efficacy of the new laws doubtful.
In the interest of executive decision-making, including the transparency and efficacy of legislation, Transparency International Hungary suggests the overall regulation of lobbying, the overall publicity of effect studies prepared in the course of law preparation, the regulation of order of social negotiation in the regard of laws prepared by non-ministries and the formation of a responsibility system which would enforce execution, relating to these two regulations and the future lobbying regulation.
More
Less
Translation education
Master's degree - University of Szeged, Faculty of Arts, English
Experience
Years of experience: 16. Registered at ProZ.com: Feb 2011.