Katalin Szilárd Feb 19, 2013:

Az előző postodhoz még ... Azért írtam le az orvosi nyelv (latin vs. magyar) szabályát, mert azonkívül nem tudom, mi okozhat gondot. El kell fogadni, hogy az orvosi nyelv ilyen... olyan, ahogyan az orvosok használják. :)

Véleményem szerint, ha egy orvosi szövegben mindent túlmagyarosítunk, sokkal több problémát okozunk magunknak is (lásd itt), mert nincs magyar neve. Attól, hogy valaki kitalál rá egy kifejezést (legyen az bármilyen szuper), attól még az orvosok nem fogják úgy használni. Ha szakembereknek szól, akkor úgy is olyan szakkifejezéseket érdemes használni, amiket ők használnak, hisz nekik szól a szöveg, nekik kell megérteni (nem a laikusoknak). Sőt olyan esetet is láttam, hogy automatikusan visszadobták a fordítást, mert a fordító a magyar megfelelőket adta meg (a laikusoknak szóló magyar megfelelőt) és az orvoscsapat visszadobta, hogy "Ez egy vicc.". Tehát szakmai berkekben néha negatív véleményt formálnak annak a szakmai tudásáról, aki a laikusok által használt verziót használja a fordításában (kifejezetten orvosoknak szóló szövegekben).

Katalin Szilárd Feb 19, 2013:

:)))) Most már van rá találat, szóval most már "létezik". :)

Csaba Ban (asker) Feb 19, 2013:

A "hypergranulosis" szót egyébként kapásból magyarítottam volna "túlszemcsésedésre", de sajnálattal láttam, hogy ez nem létezik.

Csaba Ban (asker) Feb 19, 2013:

Szia Kati,
Köszönöm a magyarázatot, de ezzel azért tisztában vagyok :)
Éppen ezért használtam a szövegben a "gasztrosztómia" szót a "gyomorsipoly" helyett, pedig ez utóbbi nagyon tetszik :)

Sajnos ezt a szöveget látatlanban vállaltam el, ettől az ügyféltől másfajta szövegeket szoktam kapni.

Katalin Szilárd Feb 19, 2013:

Szia Csaba! Ha orvosoknak szól a szöveg (ami elég valószínűnek tűnik), akkor érdemes a latin verzióknál maradni, ugyanis sok betegségnek (főleg kardiológiai területen) egyszerűen nincs magyar neve, tehát azokat így is úgy is latinul kell megadnod. A hypergranulosis is ilyen. Nincs magyar neve. És itt jön be a szabály, hogy ha egy orvosi szövegben több latin verzió előfordul, akkor kötelező "latinos" verziókkal folytatni a szöveget. Ez nem egy íratlan, hanem írott szabály az orvosi szövegeknél. Nem lehet a kettőt keverni. Vagy mindent latinosan írsz, vagy mindent magyarosan. De mint említettem sokszor nincs pontos magyar orvosi szakneve a betegségeknek, ezért a magyaros verziókkal csak óvatosan szabad bánni. Tehát ha ezek után előfordulnak betegségnevek, akkor azokat nem szabad magyarosan (ha van magyar neve) írnod, mert nem keverjük a magyar és a latin verziókat egy szövegen belül.

Attila Széphegyi Feb 19, 2013:

Az egyik baj, hogy már a „granulosis” fordítása is általában kimerül a „granulózis” átírásban, a másik az, hogy szakmai szövegben már az átírás elfogadottsága is kérdéses. Persze a granulátum szót is lehet magyarítani.

Csaba Ban (asker) Feb 19, 2013:

Tisztában vagyok azzal, hogy a legtöbb görög/latin eredetű kifejezés a magyar orvosi szaknyelvben is így marad, de azt is tudom, hogy sok orvosi fogalom igenis létezik magyarul. Ezért tettem fel a kérdést, hátha...