This site uses cookies.
Some of these cookies are essential to the operation of the site,
while others help to improve your experience by providing insights into how the site is being used.
For more information, please see the ProZ.com privacy policy.
András, a vágás alatt nem az egyes szálak elvágását értem, ami a szövési folyamat része, és még azelőtt megtörténik, mielőtt az anyag lekerül a szövőszékról, hanem magát a kész anyag vágását, amikor a farmernadrágot készítik. Ebből a szempontból mindkét szövőszékről lekerülő szövetnek ép, vágatlan a széle. Ha bemégy az üzletbe, és azt állítod, hogy az ott árult flanel anyagnak nem ép a széle, akkor furán néznének rád, mert senki nem ment oda, hogy egy darabkát kivágjon belőle. Ép a széle, csak rojtos, szegetlen. Amikor a nadrágot készítik, akkor vagy szövött szélű anyagból készítik, vagy nem. Ez a nadrág, amiről itt szó van, szövött (vagy szőtt, nekem mindegy) szélű anyagból készül. Ez egy minőségi kategória, ezért emelik ki. Ennyi. Ma voltam itt utoljára, az biztos.
Andras Mohay (X)
Pontosan,
20:57 Mar 26, 2015
egyetértek Ágival abban, hogy meg kell hagyni angolul. Abban viszont nem, hogy brit helyesírással: a célnyelv a magyar (az UK-on kívüli globalizált külvilág egyik nyelve), amely az US cuccra az US helyesírást használja (a büszke UK forrás persze nem, de ez az ő dolga). A világ ezt "selvage"-nek ismeri.
Mindent egybevéve, a "selvAGE/-EDGE jeans" rövidülés: a "selvAGE/-EDGE" a "selvage/-edge denim" szövetnévből rövidült, s a dolog nem CSAK a szélről (hibásan: szegélyről) szól, ahogy a hozzászólók vélték. A szélét pedig nem eldolgozták: a hagyományos szövés ezt eredményezi, mindenféle külön szövés nélkül.
(Viszont utána ezt még az összeállítás során tovább cifrázzák ahhoz, hogy selvage [denim] jeans legyen.)
A "selvedge" etimológiája egyébként eléggé bonyolult, akárcsak a DE "Selband"-é.
érdemes lenne meghagyni az eredeti szót (mivel András a kérdésben a brit helyesírást használta, a célszövegben is úgy) és zárójelben megadni a magyar értelmét, ui. azok, akik képesek megvásárolni a méregdrága selvedge farmert, valószínűleg nem elsősorban azért teszik, mert ez a denim annyival többet tud, mint a közönséges fajta (pedig mint láttuk, többet tud), hanem azért, mert maga a név státuszszimbólum.
Andras Mohay (X)
..ahol a keresztszálakat minden sor végén ELVÁGJÁK
19:45 Mar 26, 2015
Ezt írod: "A tömegesen gyártott, nem selvedge szövetet más szövőszéken szövik, ahol a keresztszálakat minden sor végén elvágják".
És így folytatod: "Amikor lejön a szövet a hagyományos szövőszékről, annak ép, vágatlan a széle. Amikor lejön a szövet a másik, újabb szövőszékről is [Ez a tömegesen gyártott, nem selfedge -- M.A.], annak is ép, **vágatlan a széle**. Csak az előbbinél nincsenek kilógó szálvégek, az utóbbinál pedig vannak.ˇ
Tehát először elvágták, majd most kiderül, hogy mégsem vágták el? Ez komoly? Most melyik Katinak higgyünk? És ha nem vágták el, mitől vannak KIlógó szálVÉGek?
Van ennek értelme?
"Tényleg elgépeltem egy betűt, szörnyű": én tettem ezt szóvá, kicsinyesen? Ejnye... (Idéztem, s jeleztem, hol térek el -- mert idézni pontosan kell.)
Ez a szerencsétlen Proz a modern világ pszichopatológiai torzképe lett, ha a legjobb kollégák is ezt művelik.
András, lehet, hogy ugyanúgy értelmezzük a dolgokat, de amikor azt írod, hogy "itt egyszerűen arról van szó, hogy megtartják a szövet eredeti szélét" ez nálam úgy jön le, hogy a másik lehetőség az, hogy nem tartják meg, hanem elvágják. Pedig nem az a másik lehetőség. Amikor lejön a szövet a hagyományos szövőszékről, annak ép, vágatlan a széle. Amikor lejön a szövet a másik, újabb szövőszékről is, annak is ép, vágatlan a széle. Csak az előbbinél nincsenek kilógó szálvégek, az utóbbinál pedig vannak. Az előbbit fel lehet úgy használni, ahogy van, nem kell beszegni vagy eldolgozni, az utóbbit viszont muszáj eldolgozni, akkor is ha nem vágják el. Ez a különbség, és ezt bátorkodtam elmondani. Tehát nem abban van a különbség, hogy vágott vagy ép a szél, hanem hogy szövéssel, az anyag szövésének jellegéből fakadóan, úgymond "önmagában", el van-e dolgozva a szél. A kiskereskedelemben árult szövetek közül pl. a flanel általában eldolgozatlan szélű, a vásznak, lepedővásznak szövött szélűek. És ez alatt nem azt értem, hogy külön szőnek rá szélet.
Andras Mohay (X)
Nyílt kapukat döngetsz, Kati
18:20 Mar 26, 2015
igenis megtartják a szövet eredeti szélét, "az ép(-) szélét meghagyják" (www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/10_1325_010_101215.... hiszen az "épszél" a hagyományos szövésre vonatkozik, ahol a szövetnek van ép széle. Pontosan ezért írtam, hogy "szövetről és szövésről is szó van itt" (idézet tőlem :-), nemcsak szegélyről. De maga a szegélyek összedolgozása sem akárhogy történik...
Hasznos az eljárásokat részletező frappáns leírásod, de a kritikát ne nekem címezd: ezt én is tudtam. Amit Te "eredeti egyenes szöveTszél"-nek nevezel, az azonos azzal, amit "szövött szél"-ként emlegetsz odébb: dehogy szőttek neki külön szélet, a szövet készült úgy, hogy volt egy ép széle...
András, amikor ezt írod: "itt egyszerűen arról van szó, hogy megtartják a szövet eredeti szélét", ebben tévedsz. Nem arról van szó, hogy fogják a szövött farmeranyagot, és a szabáskor eldöntik, hogy (A) úgy igazítják a szabásmintát, hogy a nadrágszár oldalvarrásánál megmaradjon az eredeti egyenes szövegszél, vagy (B) elvágják a szabásminta mentén az anyagot, és beszegik a vágás mentén. Nem ez a különbség, hanem az, hogy eleve kétféle szövetről van szó. Csak a selvedge (self-edge) szövetnek van szövött széle. Ezt hagyományos szövőszéken szövik, ahol a keresztszál minden sor végén visszafordul, és megy a következő sorba, a szélen nem lóg ki semmi. A tömegesen gyártott, nem selvedge szövetet más szövőszéken szövik, ahol a keresztszálakat minden sor végén elvágják, mert egyszerre párhuzamosan több keresztszálatszálat lőnek át, és azokat nem lehet visszafordítani. Tehát az ilyen szövőszékről lekerülő szövetnek a két széle eleve rojtos, mert minden keresztszálnak kilóg az elvágott vége, és ha nem szegik be, hamar szétbomlik. Itt a magyarázat a kétfajta szövőszékről. http://www.rawrdenim.com/2014/10/shuttle-vs-projectile-looms...
Ép testben ép lélek, de építettek már falovat is. Mi a tanúság? Bizonyíték egy szál sem (legalábbis ami a hintapacit illeti). Ti. ahol az írásokat őrizhették - a múzsák csarnoka - leégett (többször is). Az eset tanulsága szerin az égéshez nem csak oxigén kell... (aki látott már eredeti farmert, az érti, aki meg nem látott, az úgy járt...).
Andras Mohay (X)
Esküszöm,
18:31 Mar 24, 2015
hogy az "épszél" alapján először én is "épszélES"-re kerestem rá, magamban teóriát állítottam fel arról, hogy miért nem "épszélŰ" (az előbbi egy eljárás -ez kellene ide-, az utóbbi csak egy állapot: mint "sült hús", "főtt krumpli" vs "sütött hús", "főzött krumpli"), de nem találtam semmi jót.
Zavart az "ÉPszél", de rájöttem, hogy ellentéte a "vágott szél". A "zárt" (IT chiusa - hollowman) nem jó: itt egyszerűen arról van szó, hogy megtartják a szövet eredeti szélét: ez nem zárt, hanem ép (vágatlan - mint egy muster). Utóbb megértettem, hogy "selvage denim" az igazi kérdés itt.
Odüsszeuszt ne itt üdvözöld: nem én vagyok O. Ő a druszám, V. András, akit Nauszikák (Erzsi, Ági) segítenek hazafelé Ithakába, az Ő Pénelopéjához...
épszövött? zártszőtt? zártszövésű? zártszélű? zártosztály :-) +üdv a nagy Odüsszeusznak...
Andras Mohay (X)
@Erzsi
16:28 Mar 24, 2015
Ennyi potenciális Pénelopé között megszólalnom sem lenne szabad.
Én csak "zárt szél/szegély" problémához szóltam hozzá.
A gond az, hogy a "selvage jeans" szemlátomást rövidülés a "selvage denim jeans"-ből (vö. "bluejeans in denim cimosato" a korábbi olasz idézetben), az igazi kérdés tehát a "selvage denim" textilnév magyarítása:
Selvage denim refers to a unique type of selvage that is made by means of using one continuous cross-yarn (the weft), which is passed back and forth through the vertical warp beams. This is traditionally finished at both edges with a contrasting warp (most commonly red); that is why this type of denim is sometimes referred to as "red selvage." This method of weaving the selvage is possible only when using a shuttle loom. http://en.wikipedia.org/wiki/Denim#Selvage_denim
Ebből is láthatóan szövetről és szövésről is szó van itt, és ez a vélemény nem teljesen stimmel: "ez a kifejezés nem a szövet kötésére vonatkozik, hanem csak a szegélyére".
Kalap le. A rongyos szélű is. De akkor segíts, légy szíves, te is, találjunk már ki rá valami szép kifejezést. Ha kitaláljuk, beküldöm az anyanyelvápolóknak, gyűjtik az új szavakat és rendszeresen közzéteszik őket.
Andras Mohay (X)
épszél és cimosa chiusa...
10:55 Mar 24, 2015
Becsületes magyar nyelven "épszél" lenne a neve (pl. "Egyik széle épszél,a másik széle vágott,vagyis szegni kell"), ahol a "szél" a szövet hosszanti része, szemben a keresztirányú "vég"-gel (pl. "Széle kézzel szegett, vége azsúr mentén rojtos"). Az "épszél" a szövet természetes, vágatlan hosszanti pereme.
Hollowman lelete jópofa: "...könnyen felismerhető lett zárt posztószéléről", csak persze a farmer nem posztó. Ügyetlen fordítás innen: "Il progetto Sartoria Tramarossa nasce nel 1967 grazie all’idea e alla passione per il denim di Urbano Chemello che inizia una produzione di bluejeans in denim cimosato, un tessuto riconoscibile dall’inimitabile cimosa chiusa rossa." http://www.boingshopping.it/marche/sartoria-tramarossa--b154...
A "cimosa" nem posztószél, hanem maga az épszél: "Bordura laterale delle pezze di stoffa, di tessuto più fitto e resistente" http://it.wiktionary.org/wiki/cimosa
Ez az "épszél" persze menthetetlenül elavult szó, úgyhogy Áginak adnék igazat: az angol szót kell megtartani (bár talán US helyesírással: selvage).
peer agreement (net): +3