Két dolgot jelent:

1. Az általad bemutatott kép szerint a hagyományos bújtatóról (övtartó, akasztó, gomb) van szó, és angolul is elsősorban ezt jelenti. Tack-öltés, a bar a független, emelhető része, amelybe pl. az övet bele lehet fűzni, gombot beakasztani, ctb.
Ez a néhány mm-től pár centiig kiteerjedő hosszúságú hurok, amelyet úgy csinálnak, hogy először a hosszirántú szálakat varrják oda, csak a végén rögzítve, és utána általában szoros pelenkaöltéssel fejezik be, az egyik végén kezdve, addig, amíg a másik végéhez nem érnek.
Ezt én bújtató varrásnak hívnám.

2. Ma már elterjedt átvitt értelemben is, főleg ha varrógépekről van szó: befejező, megerősítő öltés,
amely lényegében egész szoros cikcakk öltésekből áll. Ezt a fajtáját nem lehet megemelni, és a leggyakoribb példája a cipzár alján az anyag két oldalát összefogó megerősítés. (Záröltésnek nem lehet hívni, mert az más, pedig jól illene hozzá.)

--------------------------------------------------
Note added at 3 hrs (2008-02-24 14:42:40 GMT)
--------------------------------------------------

Igazítás: Bbjtató varrásának, bújtató készítésének, mert nem "bújtató varrás", mint ahogy fent írtam.

--------------------------------------------------
Note added at 5 hrs (2008-02-24 16:21:54 GMT)
--------------------------------------------------

A gomblyuk más, mint az 1. amely lényegében egy megerősített hurok, csak a hurok szó már foglalt a varrásban. Vagy azért, mert a módszer hasonló, mégis annak hívnák? De akkor nem lehet megkülönböztetni a kettőt.
Én bújtatónak és övtartónak láttam.
Száz ilyet is varrtam már, franciakapocshoz, de csak huroknak szoktam hívni. Nagyanyám így tanította.
A hurok "foglalt", de talán 1. "bújtató hurok" lenne a legkifejezőbb.
A 2. pedig akkor megerősítő, retesz.